Pszichológusok véleménye a K-POP fanokról

"Ne becsüld le azokat a gyerekeket, akik koreai hírességekért rajonganak, hiszen a szívük tisztább, mint bárki másé. Bátran szeretik kedvenceiket, próbálják áthidalni a nyelvi és kulturális különbségeket. Ők a béke jelképei: nem különböztetik meg az embereket hovatartozásuk miatt, különböző országokból vannak barátaik, akiknek ugyanaz az érdekeltségük. Sokkal szenvedélyesebbek, mint bárki más. Nem árulják el azt, akit szeretnek. Kitartóak nem adják fel egykönnyen. Erősebbek, mint bárki más, mert miközben szeretik ezeket a koreai csillagokat, olyan kudarcokat is megtapasztalnak, mint soha az életben. Mind érzékeny lélek, akiket akár egy dal is meg tud siratni. Nagyon jó a memóriájuk, hiszen könnyen emlékeznek hosszú dalszövegekre is, még akkor is, ha az koreaiul van és nem értik. A legtöbbjük koordinációs képessége is nagyon jó. Nagy részük vidám, életre való, nem magába forduló gyerek. Az akaratuk is nagyon erős, képesek hatalmas utakat megtenni csak azért, hogy vegyenek valamit, ami összefüggésben van kedvencükkel. Röviden: ezek a gyerekek nagyon különböznek a többiektől és csak azok érthetik meg igazán őket, akiknek hasonló érdekeltségük van, mint nekik."

2013. augusztus 11., vasárnap

One Shot: The Happy Day (TaeYanG-BIGBANG)

Nagy nap volt a mai,hisz egyetlen kisfiamnak,EunSoo-nak ma van a 7. születésnapja. Mikor felébredtem és felültem az ágyon,gyönyörű látvány fogadott…drága feleségem Ji Na épp az igazak álmát aludta. Gondosan betakartam hátát,majd lágy puszit leheltem feje tetejére. De végül úgy éreztem,hogy mind hiába való volt,hisz Eun Soo akkor szaladt be a szobába és ugrott az ágyra,mire Ji Na rögtön felébredt. Megdörzsölte szemeit,adott egy csókot,majd Eun Soo-t ölébe vette és neki is adott egy puszit arcára.
-Ma van a nagy nap…a szülinapom! – kiáltotta kisfiam. Én és Ji Na még visszadőltünk az ágyba,mire kisfiunk is befeküdt közénk. Mindketten őt kezdtük el nézni,ahogy vidám arccal mesélte,hogy mit álmodott az este.
-Hol szeretnéd tölteni a mai napot? – kérdezte lágy hangján feleségem
-A vidámparkban! – ugrott fel az ágyról
-Rendben,parancs elfogadva! –simítottam meg feje búbját a kicsinek – De akkor most menj és öltözz fel! – mondtam neki – Futás,mindjárt megyek én is és segítek! – szerettem őt öltöztetni,hisz olyankor végig nevetgéltünk és játszottunk,újra gyereknek érezhettem magam
-Jajj appa,ne már! 7 vagyok! – mondta,majd kiszaladt a szobából. Ezen a kijelentésén Ji Na-val összenevettünk. Magamhoz húztam,majd megcsókoltam őt. Ennyi év után is kívántam őt,szerettem,és még mindig gyönyörű volt,meg sem fordult a fejemben,hogy bármikor is megcsaljam őt. Elengedtem őt és felálltam az ágyból nyújtózkodni,jó volt végre kiegyenesedni.
-Na nyomás neked is öltözni nagy fiú! – csapott fenekemre Ji Na,majd kinyújtotta nyelvét
-Oh,igen?! – visszaugrottam hozzá az ágyba,majd „letepertem”,s csókolgatni kezdtem…mindenhol.
-Na de appa! – szólt ránk Eun Soo,a vár is megfagyott ereimben,hogy így látott minket – Ne előttem! Meg már amúgy is indulnunk kéne! – mondta,meglepődtem szavain,kikerekedett szemekkel bámultam őt – öltözzetek ti is! – öltötte ki nyelvét és rögtön kiszaladt a szobából. Még egy utolsó csókot adtam feleségemnek,majd leszálltam róla és a fürdőbe mentem. Összeszedtem magam,felvettem egy farmert egy pólóval és kimentem. Ji Na már rég kész volt,megmosolyogtam,hisz az egyik kinyúlt pulóverem volt rajta…igazán jól mutatott.
A vidámparkban Eun Soo-val mindenre fel kellett ülni,mindent ki akart próbálni. Egész nap anyja kezét fogta,nem engedte el. Igaz volt mikor oda jött hozzám is,olyankor ugrattuk egymást,nagyon szerettem vele játszani.
-Két nagy gyerekkel jöttem! Aigo! – mondta nevetve Ji Na – de lassan indulnunk kéne haza,nem gondoljátok?! – kérdezte
-Nem! – ezzel a csatakiáltással rohantunk el Eun Soo-val
Még egy órát maradtunk,majd haza indultunk. Otthon már egy torta és ajándékok várták Eun Soo-t. Csak úgy ragyogott arca,nála jobb gyereket még kívánni se tudtam volna. A feleségemnél,szebbet,jobbat nem is kérhettem volna. Miután kibontotta az ajándékait ide szaladt hozzánk,és egyszerre ölelt át minket. Ez a pillanat így volt tökéletes,hisz egyszerre tarthattam karjaimba életem két legfontosabb emberét. Életem harmadik legszebb pillanatai közé tartozik ez. Az első az esküvőm volt,a második pedig mikor ez a kis csöppség megszületett.

-Nagyon szeretlek titeket! – erre szorosabban öleltem át őket. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése